Menü Bezárás

Szomjas Föld

Szomjas Föld

Porzik a tómeder cserepesre száradt,
Nem fogadja víz a szomjas madárkákat.
Halacskák sem úsznak már, holtan fekszenek,
Köröttük döngenek a boldog döglegyek.

Őzek kóborolnak szerte az erdőben,
Ahol volt korábban patakocska bőven.
Kaparják a talajt, hátha megtalálják,
Nem tudják szegények, hogy a halált várják.

Nyári avar gyűlik a folyómederbe,
Száraz ágak törnek, hullanak a földre.
Nap perzselte tájak sivataggá válnak,
Nincs már ki higgyen a hazug délibábnak.

Hát hol van az Isten? Most kell, hogy segítsen,
S az ég tengeréből nagyot merítsen!
Szórja azt gyorsan a Kárpátok ölébe,
Mentse az életet, a jók örömére!

2022.08.02.

Print Friendly, PDF & Email

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 5 / 5. Értékelték: 1

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.

Figyelmébe ajánljuk:

Kosár tartalma:
Nincs termék a kosaradban!
További termékek
0