A halál mezején
A világban zajló értelmetlen háborúkban áldozatul eső ártatlan civilek emlékére!
Ropognak, dörögnek pusztító fegyverek,
Iskolák omlanak, templomok rengenek,
Tombol és őrjöng a vérszomjas gyűlölet,
Pokolnak szolgái gyilkoló emberek.
Fekete falak közt zokog egy kisgyermek,
Lábai remegnek, kezei véresek.
Szerető szülei többé már nincsenek,
Megölték őket az öldöklő repeszek.
Füstölgő romokból rémülten kimászik,
Körötte a világ lángol és szikrázik,
Vörösen virágzó vad halálmezején,
Megperzselt testekkel borított útra kél.
Könnyeit szárítja szomorú, hűvös szél,
Gomolygó felhőből feléje száll a fém,
Mennyország kapuja gyönyörű, hófehér,
Rövidke élete a Földön véget ér.
2014.09.09.
