Sorsszerelem
Ez a szerzemény minden esztendő elteltével, egy versszakkal gyarapodik mindaddig, amíg írva vagyon földön és az égben ez a szerelem.
Köszönöm az első évet,
Mely felér más ezerrel,
Csupa szív veled az élet,
Lelkem egy a lelkeddel.
Köszönöm e csodás évet,
Melyben megtörténhetett,
Igent mondtál arra mikor
Megkértem a kezedet.
Köszönöm e boldog évet,
Azt, hogy férjként mondhatom
Neked drága feleségem,
Szeretlek nagyon-nagyon!
Köszönöm ezt a szép évet,
Én gyönyörű hitvesem,
Hol is volnék már nélküled,
Ha te nem lennél nekem.
Köszönöm e vidám évben
Velem töltött perceid,
Ez az, ami mindenféle
Nehézségen átsegít.
Köszönöm ez édes évnek
Álom ízű napjait,
Teleírjuk sorsszerelmünk,
Romantikus lapjait.
Köszönöm e földi évet,
Lehettem a támaszod,
Együtt élek át tevéled,
Örömöt és bánatot.
Köszönöm e szorgos évet,
Mely nem érne semmit sem,
Ha nem lenne a szívünkben
Igaz ez a szerelem.
Köszönöm e színes évet,
Átfestetted gondjait,
Elűzve a szürkeséget,
Feledtetted bajait.
Köszönöm e röpke évet,
Az idő oly gyorsan száll,
Elmondani, amit érzek
Segít tíz szép rózsaszál.
Köszönöm e kedves évet,
Mindig volt elég fagyim,
Bármit hozott is az élet,
Mi nevethettünk gondjain!
2013-2023