Első szerelmes versem
Elvetted tőlem, mit oly soká őriztem,
Azt, mit eddig sohasem éreztem,
Ezért volt oly üres az életem.
Sose voltam boldog, sohase lehettem,
S most, hogy az vagyok, elkap a félelem,
A félelem, mely tőled van énbennem.
A gondolat, hogy tőled kell hallanom,
Eme érzéssel fel kell majd hagynom,
Már most fáj nekem nagyon, de nagyon.
De tudom, te ott leszel mellettem.
Mikor ez az érzés végez majd én velem,
S ezt én soha-soha el nem felejtem.
1995.10.
