Menü Bezárás

Zápor után

Zápor után

Egy csepp béke

Ág végén égi áldás cseppje megpihen.
Virradat fénye gyújt benne apró lámpást,
Áll most az idő hálás csendje szelíden,
Táj dús sóhaja kér benne odorszállást.

Kopott kerék csobban a tükör pocsolyán,
Varangy ugrál át szürke aszfalttengeren,
Összegyűlt szenny csobog le sötét csatornán,
Gúnya fonnyad a fáradt, ázott lelkeken.

Madár viszály zendül a villanydrótokon,
Távol már a zápor, szivárvány a vége,
Feltűnnek a ráncok sok szolga homlokon,
Útra kél a frázis, felszáradt a béke.

 

2012.07.25.

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 5 / 5. Értékelték: 2

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Figyelmébe ajánljuk: