Már ennyien látogattak meg minket:

Szavazás

Hogyan értesültél erről az oldalról?

Kedvelőink

Banneradatok

Az ember igéje

Az ember igéje

 

Éhező test, tátongó lélek,
életre ítélt alkatrészek.
Tartalma: értelem, érzelem,
oktalan maradni képtelen.

Miért, s mi végre az ember!?
Válaszra áhítozva nem nyer!
Hát útra kel, megy adni-venni,
önértelmét kiérdemelni.

Barangol ígéret erdején,
őgyeleg, eltéved rejtekén,
olykor ösvényre lel, tör utat,
célt talál, vagy kiutat kutat!

Szárnyal fellegek alant-felett,
vágyat, álmot, örömöt kerget,
térül-fordul, árt, csetlik-botlik,
esőben tisztul, sárban csúszik.

Ormokon átkel, völgybe kerül,
magába roskad, ott nézz körül!
Sötét barlang mélyének fogja,
ez félelem, fájdalom pokla.

Itt várt már a kezdetek óta
az egy igaz felszabadítóra!
A válasz te magad vagy ember,
talán majd megértheted egyszer.

Íme, az embernek igéje:
Életre vagyon ő ítélve!
Erdőjáró mind egy szálig.
Születéstől a halálig.

 

2012.07.08.

 

Értékelje a verset, hogy mennyire tetszett: 
Átlag: 5 (1 szavazat)

Bejelentkezés