Áldozat

V á l t o z á s

Körötted a világ veszett forgatag.
Mókuskerék, rácskerítés álszent rabja vagy!
Körötted a világ pereg sebesen,
Embersereg voltaképpen rád sosem figyel.
Nem figyel.

Észrevétlen szempár mégis rád ragyog.
Fáradt fényed nyomában jár, hajdan csillogott.
Meg fogja a kezed, rád mér új erőt,
Hisz még benned, látja lelked, menekíthetőt.
Menthetőt.

Körötted a világ lassú óceán.
Megreked az álnok idő, térnek talaján.
Körötted a világ régi, idegen,
Ráeszmélsz a változásra, nem vagy fénytelen!
Féktelen!

Szenvedésed végét ez jelentheti.
Utolsó esélyed éled, meg kell ragadni!
Törj ki önmagadból, döntő pillanat,
Kivételes helyzetedet el ne szalasszad!
Halasszad!

Fürkészed a szempárt, felszabadítód.
Lábad előtt hever teste, fehér, mint a hold.
Menthetetlen angyal, ritka áldozat,
Felfedezte szépségedet, ritkaságodat.
Ámulat.

Meghálálnod nem kell, nem is tehetnéd!
Valósítsd meg önmagadat, keress újra célt!
S emlékezz majd néha, hogy szerethetett,
Feláldozott érted holmi örök életet.
Végetted!

2013.01.01.