Menü Bezárás

Jelenések kora

Új korba lépett az emberiség,
Kezdetét vette a valódi vég,
Mikor már mindenki csak ellenség,
Fertőző járvány a hiszékenység.

Tömegek tombolnak, nincs rá mentség,
Mindegy, hogy fehérek, vagy feketék,
Őrjöng a féktelen kegyetlenség,
Mi az a szeretet, elfeledték!

Kábítószer a sok (sz)ámító gép,
Hiába vár kint a rengeteg szép,
Pusztít és szennyez az esztelenség,
Megállítani már képtelenség!

Lángol a természet, zokog az ég,
Árvizek, földrengés, villám és jég,
Úgy ahogy jó régen feljegyezték,
Közel a kárhozat, közel a vég!

2020.09.11.

 

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 5 / 5. Értékelték: 3

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Figyelmébe ajánljuk: