Modern rabszolga
Egy vers arról, hogy a mai modern ember miként válik rabszolgává!
A kérdés nem az, vajon mindez valóban igaz e, hanem inkább az, van e elegendő bátorság az emberekben ahhoz, hogy beismerjék azt, amit már úgyis tudnak s éreznek, vagy inkább az illúziók világát választják helyette!
Tiszta szívből kívánom, hogy neked legyen ehhez bátorságod!
Csapdába csalogat sok hamis ígéret,
Hat rád a varázslat, míg végül elhiszed.
Besétálsz önként a kiutat remélve,
Megkapod álmaid, előre cserébe.
Csendesen viseled rád szabott sorsodat,
De mikor elfáradsz, múlik a bódulat.
Az átlátszó rácsok lassan megjelennek,
A túlsúlyos láncokat érezni kezded.
Nyakadon póráz, már szinte fojtogat,
Rád mérik az első ostorcsapásokat.
Ízleld a kicsorduló meleg véred ízét!
Szívd be izzó tested, minden mocskos bűzét!
Engedéllyel, módszeresen nyúzzák le bőröd,
Ölik ki a lelked, te meg némán tűröd.
Ha feladni készülsz, életben tartanak,
Belőled ily módon, jó hasznot hajtanak.
Gyarlóságod prédája hát önmagad vagy?
Szenvedésed, fájdalmad magad okoztad!?
A gyenge elhullik, az erős meg marad!
Nincs választásod: MODERN RABSZOLGA vagy!!
2011.10.30.
