Búsuló jó anyám

Van, hogy annyira eluralkodik az ember szívén az elkeseredés, hogy csak segítséggel, szeretettel, odafigyeléssel lehet rajta átsegíteni!

Tehetetlen tűröm szíve, hogy meghasad,
Bánata, fájdalma úgy félek itt marad.
Ül, csak ül, szótlanul, fáradtan siratja
Mit remélt, s várt az élettől valaha.

Öröme, vigasza mostanra elfogyott,
Teste és lelke is elgyötört, megkopott.
Szomorú anyuka, bánatos nagymama,
Fiának ragyogó esthajnal csillaga.

Figyeljen szavamra búsuló jó anyám!
Készüljön tavaszra, színes lesz és vidám!
Terem édes gyümölcsöt, szép virágokat,
Reményteljes új jövőt előcsalogat.

Begyógyítja sebeit madárdalokkal,
Mosolyt csal az arcára illataival,
Felszárítja könnyeit friss szellőivel,
Mindent végleg rendbe hoz jó híreivel.

2013.02.07.