Az utolsó magyar

Az utolsó magyar

Az utolsó magyar

Ki tudja mikor és ki lesz az. Remélhetőleg soha és senki.

Az utolsó magyar vagyok e Földön,
S a világ legszebb nyelvén most költöm
E versem, mit még muszáj kilehelnem,
Ettől tán könnyebb a tényt elviselnem.

Utolsó magyarként élem e percet,
Melytől a lelkem a végsőkig szenved.
Mi lesz majd akkor, ha én is meghalok?
Velem együtt kivesznek a magyarok.

Az utolsó magyar az, ki búcsúzik.
Halálommal egy nép is ím, eltűnik,
Nincsen, ki értse azt, amit mondok,
Azt sem tudom már, hogy kihez szólok.

Utolsó magyarként éltem e Földön,
Olyan volt számomra, akár egy börtön.
Nem számít ki voltam, csak az, hogy magyar.
Emlékezni rám tán lesz majd, ki akar.

 

2023.02.18.

 

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 5 / 5. Értékelték: 6

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

Köszönjük, hogy értékelte a bejegyzést!

Lentebb görgetve újabb olvasnivalókat talál!

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.

Figyelmébe ajánljuk: