Vasárnap délután
Vasárnap délután várom, hogy lássam
A Duna-parti fűz hűs árnyékában.
Rejtőzzünk el ketten a lombok alatt,
A világ elől, amíg lemegy a nap.
Vasárnap délután várom, hogy halljam.
Elég, ha néhány szót szól hozzám halkan.
Én attól már végtelen boldog leszek,
S ezernyi rosszat is elviselek.
Vasárnap délután várom, hogy fogjam
Kezeit kezembe, és megcsókoljam.
Remélem nem veszi majd tőlem zokon,
A többit csak remélni bátorkodom!
Vasárnap délután várom a parkban,
Könyörgöm jöjjön el ne hagyjon bajban!
Muszáj, hogy szikrázó szemébe nézzek,
Mindent bevalljak, mit régóta érzek.
2020.04.04.
