Már nem
Így megváltozott a világ(unk)!
Már
Nem fekszünk a fűbe,
Csak úgy hanyatt dőlve,
Szemünket lehunyva,
Égre mosolyogva.
Már
Nem nézünk az éjbe,
Csillagokat nézve,
Azon gondolkodva,
Mi a világ titka.
Már
Nem megyünk a rétre,
Természetes fénybe
Vadvirágot szedni,
Otthonunkba tenni.
Már
Nem beszélünk szépen,
Mint ahogyan régen,
„Örülök, hogy látom,
Mi újság barátom?”
Már
Nem járunk táncokat,
Dalolunk nótákat,
Örömben, bánatban,
Közeli csárdában.
Már
Nem lapozunk könyvet,
Hogy megtudjunk többet
Életről, halálról,
Istenről, hazáról.
Már
Nem írunk levelet,
Valódi betűket,
Tintával rajzolva,
Illatos papírra.
Már
Nem vagyunk hálásak,
Semmiért az Úrnak,
Amiért kellene,
Mind el van feledve!
2019.05.21.
