Már nem

Így megváltozott a világ(unk)!
Nem fekszünk a fűbe,
Csak úgy hanyatt dőlve,
Szemünket lehunyva,
Égre mosolyogva.
Nem nézünk az éjbe,
Csillagokat nézve,
Azon gondolkodva,
Mi a világ titka.
Nem megyünk a rétre,
Természetes fénybe
Vadvirágot szedni,
Otthonunkba tenni.
Nem beszélünk szépen,
Mint ahogyan régen,
„Örülök, hogy látom,
Mi újság barátom?”
Nem járunk táncokat,
Dalolunk nótákat,
Örömben, bánatban,
Közeli csárdában.
Nem lapozunk könyvet,
Hogy megtudjunk többet
Életről, halálról,
Istenről, hazáról.
Nem írunk levelet,
Valódi betűket,
Tintával rajzolva,
Illatos papírra.
Nem vagyunk hálásak,
Semmiért az Úrnak,
Amiért kellene,
Mind el van feledve!
2019.05.21.

