Akár tetszik, akár nem
Mikor ez a vers megszületik, épp a fordulópontot jelentő földtörténeti időket éli az emberiség. Olyan évek korszakában jár, amikor még visszafordítható lehet(ne) az általa előidézett krízis. A bolygó ugyanis megkezdte fájó haldoklását, hála a homo sapiens mértéktelenségének! Az erőforrások egyre csak fogynak, a népesség rohamosan nő, s ezáltal a fogyasztással járó környezetszennyezések mértéke is, melyek halálos sebeket ejtenek az egész természeti rendszeren!
A „civilizált” emberiség ezt mind tudja, és mégsem tesz ellene szinte semmit, vagy legalábbis nem eleget! Pedig mindenki hibás, kivétel nélkül!
Az átlagos hétköznapi ember is, aki hajlamos elhárítani magáról a felelősséget mondván, hogy ő csak egy kis csavar a gépezetben, akin nem múlik szinte semmi! Ez nem igaz! Hiszen minden azért van, hogy neki legyen mit megvenni! Na, itt lehetne elkezdeni, úgymond alulról fölfelé előidézni a változtatást úgy, hogy szelektíven vásárolni és élni, például műanyagmentesen, mert ha nincs, aki megvegye, akkor nem lesz, aki legyártsa és máris sokat javul a helyzet!
Közben elkezdődhet az erdők visszatelepítése és a tiszta erőforrásokra való átállás!
Ugye, hogy lehetne?
Amíg tagadjuk személyes felelősségünket és részt veszünk az élet, a természet, a bolygó elpusztításában, addig nincs esélyünk a megmenekülésre! Ezért fontos mindezt beismerni, és változtatni rajta, amíg még nem késő, mert ez nem pénz, hanem létkérdés!
Akár tetszik, akár nem,
Kiesebb-nagyobb mértékben
Minden ember felelős,
Aki él és tetterős.
A pusztítás mestere,
Bűnök elkövetője,
A természet gyilkosa,
Hiába is tagadja.
Mókuskerékben élve
Van egy csöppnyi mentsége,
Az akarat szegénynek,
A rabszolga személynek!
A pénzvilág bábjai,
A gazdagok majmai,
Azt teszik és azt veszik,
Amit tálalnak nekik!
Megvannak a miértek,
De én egyet nem értek!
Nálunk van a hatalom,
Mégis győz az uralom!
Dönthetnének máshogyan,
Érzésből és okosan,
Addig, amíg van idő,
Változtatni sem késő!
Fordulóponthoz értünk,
Ebben tán egyetértünk,
A jövő már nincs messze,
Pár év, aztán elveszve!
Akár tetszik, akár nem,
Közvetve vagy közvetlen,
Minden ember felelős,
Ezt belátni sietős!
2019.02.05.