Búcsúzás

Búcsúzás

Búcsúzás

Ha megéli az ember, akkor életében egyszer, nyugdíjba vonul!
Ez a vers édesanyám kérésére született, mely az Ő tiszta érzéseit, gondolatait kívánja hűen elmondani, ezen esemény kapcsán!
Remélem és kívánom, hogy sokunknak megadasson mindaz, amit e vers magába foglal és legyen ez jó példa arra nézve, hogy ezt így is meg lehet élni!

Még mielőtt végleg kilépek az ajtón,
S ezt a sok évet magam mögött hagyom,
Felétek fordulok, ti jó munkatársak,
Mert eljött az ideje a búcsúzásnak.

Az egyik szemem sír a másik meg nevet,
Ha felidézem a közös emlékeket.
Van köztük sok vidám, egynéhány szomorú,
Hisz ilyen a világ, hol derű, hol ború.

Volt részünk a jóban, s olykor a rosszban,
Én veletek együtt szívesen dolgoztam.
Nap, mint nap a tudásom legjavát adtam,
Akkor is, ha éppen ez nem látszott rajtam.

Igyekeztem mindig jó kolléga lenni,
Lelkiismerettel a dolgomat tenni.
Akarattal soha senkit sem bántottam,
Ha mégis megesett, véletlen ártottam.

Gondoljatok néha reám szeretettel,
Remélem, egykönnyen nem felejtetek el.
Maradnék, ha lenne hozzá elég erőm,
De a testem fáradt és kitelt az időm.

Azt kívánom nektek, e pár kedves szóban,
Leljetek több örömöt a munkátokban.
Lássátok benne a valódibb értelmet,
Ezáltal élhettek teljesebb életet.

Számomra véget ér, egy hosszú, szép korszak,
Átadom magam a békés időskornak.
Vár rám a családom, nyugdíjas éveim,
Szívemben örömöm, szememben könnyeim.

Mielőtt még végleg kilépek az ajtón,
Úgy éreztem illő szépen elbúcsúznom,
Egyszerre könnyű és nehéz e pillanat,
Azt hiszem, lelkem kis szilánkja itt marad!

 

2017.11.15.

 

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 4.4 / 5. Értékelték: 63

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

Köszönjük, hogy értékelte a bejegyzést!

Lentebb görgetve újabb olvasnivalókat talál!

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.

Figyelmébe ajánljuk: