Menü Bezárás

Magányos alkonyon

Magányos alkonyon

Hűvös téli alkonyon,
Gondolsz reám, jól tudom!
Múltba néző tekintet,
Elhullajt egy könnycseppet.

A régi seb most felszakad,
Szíved újból meghasad,
Mélyről fakad óhajod,
Csak te hallod sóhajod.

Szárnyra kel a képzelet,
Engem ölel két kezed.
Szavak nélkül szólítasz.
El sem engedsz, szorítasz.

Bárcsak újra lehetne!
Csókra, csókkal felelne!
Mindent újra kezdeni,
A rossz napokat feledni.

Ábránd marad semmi több,
Betakar a sűrű köd,
Dédelgetett vágyálom,
Hűvös téli alkonyon.

 

2011.12.11.

Print Friendly, PDF & Email

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 5 / 5. Értékelték: 1

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.

Figyelmébe ajánljuk:

Kosár tartalma:0
Nincs termék a kosaradban!
További termékek
0