A padon
Nálam, augusztus végén, visszatérő érzés, már-már szokás, hogy visszatekintéssel, összegzéssel búcsúzom a nyártól. Erről szól ez a vers.
Augusztus végén, egy szeles napon,
Ülök a parkban a kopott padon,
Köröttem a táj őszi táncot jár,
Szép volt ez a nyár, mint egy szivárvány
Nekem.
Lobog a lelkem jelen fényével,
Telve a szívem annyi élménnyel,
Amennyi fűszál a réten kószál,
Szép volt ez a pár hónapocska már
Velem.
Rozsdál a faág, fárad a pokol,
Múlik a világ, megint haldokol.
Mint kulcs meg a zár, az őszben a nyár,
Szép, hogy ez a rám talált napsugár
Szeret.
2014.08.26.
A versből készült dal:
Videóversben:
