Megölték a szabadságot!
Az 1848. tavaszán kitört magyar forradalom őszre szabadságharccá változott, melynek célja a Habsburg Birodalomtól való teljes elszakadás volt. A zsarnoki hatalom mindent elkövetett, hogy ez a harc elbukjon és az addig békében élő nemzetiségeket a magyarok ellen uszította, kiknek bátorsága és ereje legyőzhetetlennek tűnt. A hőn áhított függetlenség és szabadság, 1849-ben már közel volt, mikor egy külső, jóval nagyobb haderő is beavatkozott a zsarnokság oldalán.
Ami ez után következett az maga volt a borzalom.
1849. október 6-án egy időben Aradon tizenhárom, Pesten egy kivégzést hajtottak végre a zsarnokok.
A kivégzettek nevei:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos és Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök.
Az alábbi vers az Ő emlékükre született.
Megölték a szabadságnak
Tizennégy vezérét,
Ontották a magyarságnak
Vitéz, veres vérét.
Irtották az igazságot,
Akasztottak, lőttek,
Gyalázták a bátorságot,
Piros, fehér, zöldet.
Gyilkolták a legyőzöttek
Földi templomait,
De nem tudták megtörni egy
Ország legjobbjait!
Kivégeztek álmot, reményt,
Szeretetet, eszmét,
Mind otthagyták oszladozni
Hőseink tetemét!
Láncra vertek istent félő
Forradalmi népet!
Összetörtek honszerető
Nemzetszövetséget.
Állítottak példaképet,
Tanúskodó sorsot,
Ápoljátok emléküket
Szívből, jó utódok!
2013.10.05.
A versből készült dal és a videó:
Dalszöveg: Megölték a szabadságot!
A versből készült dal: Megölték a szabadságot!
