Majd írok
Szabadságra ment a „költő”,
Nem farag ki rímeket,
Figyelembe ajánlja ő,
A korábbi míveket.
Szegre tette hű pennáját,
Papír se fogy annyira,
Kivéve, ha szervezetét,
A természet szólítja.
Szabadságon van a „költő”,
Ez vajon hogyan lehet?!
Épp most merít „tehetsége”,
Valahonnét ihletet.
Szüksége van pihenésre,
Mint bármelyik embernek,
Szerkezeti elemei,
Élményekből töltődnek.
Szabadságról visszatérve,
Kézbe veszi pennáját,
A végével kifaragja,
Rímes új gondolatát.
2013.05.23.
