Kívánságkút (rovás)
kIvAnsAgkUt
a maGarok Qsi eredet, hit Es mondavilAgAban az qreg isten eGenlQ az Qsi vEgtelennel (rqviden Qsten), vilAgmindensEggel, termESettel. megSemELesItEse a nap, meLnek fENEbQl Swletett meg a kArpAt-medencEben, fqldaNAnk mEhEben a mag Arok (maGarok) nEpe, ahonnan idQvel SEtAradt, Es ahovA aztAn mindig viSSa is tErt. a tXz a teremtQ Qsten ereje, ameL Altal kapColatba lehet vele lEpni. ha valami el-Eg benne, akkor az kqzvetlenwl hozzq, az Eg-be, a meNN-be SAll. ha kErEs, kIvAnsAg, imAdsAg Erkezik hozzA, Es azt jOnak ItEli, akkor azt SerenCe formAjAban teljesIti. a jO kIvAnsAg sosem valami konkrEt dolog, hanem valaminek az elErEse vaG megElEse, amihez tAmogatAst kEr az illetQ magAnak, mAsnak vaG mAsoknak. a teljeswlEst naGban elQsegIti, ha CerEbe valami Qstennek tetSQt felajAnl, mondjuk, hoG terjeSti az Q lEtezEsEnek igaz jOhIrEt.
valamikor, regQs rEgen,
mEg az Qsqk idejEben,
eme heLen Coda tqrtEnt,
tudd Cak meg a tqrtEnetEt!
erre jArt eG fAradt vAndor,
fiUbOl volt vaG tAn lANbOl,
ki tudja, ez most nem lENeg,
jobb az, ha tovAbb mesElek.
megpihent Es twzet rakott,
nem tUl kiCit, nem tUl naGot.
evett-ivott, amit hozott,
az Qstenhez fohASkodott.
megkqSqnte, hoG itt lehet,
Elheti ezt az Eletet,
kErlelte Qt, mEg segItse,
SerenCEben rESesItse!
volt eG kwlqn kIvAnsAga,
belerOtta kis faAgba,
mire a nap is leSentwlt,
teste, lelke elSenderwlt.
pirkadatkor NIlott Seme,
CodAlkozott, nem Ertette,
ahol este lAng lobogott,
reggelre mAr kUt raGogott.
tekintetEt dqrZqlgette,
Almodik tAn, azt hihette,
amikor eG hang megSOlalt,
“vArom a kIvAnsAgodat!”
az AgaCkAt megkereste,
a mELsEgbe leengedte,
vIz heLett az tXzbe esett,
elEgett Es a meNNbe ment.
nemsokAra eltXnt a kUt,
de valOsAgot rejt a mUlt
mindazoknak, akik hiSnek
a rEgi igaz mesEknek.
ha az Qsten UG akarja,
teljeswl a SIved vAGa.
az Eletben ninC vEletlen,
bIzva bIzz a SerenCEdben.
Irta: varga jAnos veniam
Ugyanez latin betűs magyarral: Kívánságkút
Videóversben:
Elmondja, Oliver White: