István király üzenete (összefoglaló)

„Bizonyos írások egyszerre több, akár nagyon fontos, rejtett üzeneteket is magukba foglalnak, közvetítenek az utókor számára, melyek még manapság is sok esetben megfejtésre várnak. Ezt érezheti meg a gondos szemlélő, mikor régi iratokat lát. Mindez fokozottabban igaz, ha tudjuk ki hagyta maga után azt a nyomot és még inkább hat ránk annak misztikus ereje a múltból. Ez az örökség jó esetben a hátra hagyónak köszönhetően egy „időkapszulában” biztonságban van elhelyezve, amelyről azt gondolja, hogy megőrzik és fennmarad, ahol majd elolvassák, megfejtik a beleszőtt fontos, titkos üzenetét.
A magyar történelemben van egy olyan korszakalkotó személy, akinek a kézjegye különösen figyelemreméltó. I. István Királyé.

A betűjelek könnyen összevonhatók, tehát sajátos szókép formálható belőlük. Ezt nevezzük ligatúrának, ami által már sokrétű tartalom valósítható meg. Ez az ősnyelvből fennmaradt, eredetileg helytakarékos rovásmódszer,  szerfölött alkalmas az egy, vagy többszavas jelentéssel bíró titkos üzenetek közvetítésére.
Ezek ismeretében, más is felfedezhető I. István Király kézjegyében, az Ő latin nevén túl (Stephanus Rex), mégpedig a következő:

(ejtsd: isztereg)

Ezt kimondva, egy mai angol kifejezés kapunk! (Az angolban a latinból származó szavak aránya szélsőségesen magas.) Jelentése: Rejtett üzenetek, funkciók. Manapság írott alakja: easter egg (iszter egg), melynek pontos fordítása: húsvéti tojás. Ez is nagyon érdekes és beleillik a képbe, ugyanis a katolikus egyház legnagyobb ünnepére utal. A húsvét bujtatott (népi) jelentése: hús=test elvétele, ez utal Krisztus kereszthalálára és feltámadására, a fizikai lét halandóságára és a halál legyőzhetőségére, a tojás a teremtés egyik (sumér) szimbóluma, amely magába foglalja az újjászületés titkát. István király, aki nem csupán a magyar állam, hanem az ország keresztény egyházának alapítója és vezetője is volt, mint máskor, akkor is pontosan tudta mit cselekszik, amikor létrehozta ezt a jelet, s azt is, milyen bensővel tölti meg, mely információt hagyja maga után, küldi el a jövőbe az utókor számára ezzel az egyetlen szóval, hogy ISTEREG.

Ezen összetett kifejezés első felét jobban érdemes és szükséges is megvizsgálni. Az Ister (ejtsd: iszter) ugyanis a Duna folyó eredeti ősi neve, amely Esztergomnak, Magyarország első királyi fővárosának István korabeli nevében is szerepel. Istergam a Duna és a Garam találkozásának helyét jelenti, továbbá nagy hasonlóságot mutat másik két latin-magyar névvel. Az egyik az István, melynek valódi alakja az Istefán, a másik az Isten szavunk, mely sajátosan magyar megnevezése a mindenható teremtőnek. Az Istert, még ma is az Isten folyójának hívják, a Dunakanyart pedig Isten kanyarulatának, amely népi elnevezések régebbiek a középkori latin nyelvnél is, és egészen a sumér időkig nyúlnak vissza (Istar, sumér istennő; gam, a sumér kanyar szó), tehát nem lehet véletlen, hogy a mai Isten és a korábbi Ister majdnem azonos.

István apostoli király volt, ami azt jelenti, hogy a királyi mivoltát közvetlenül az Istentől kapva gyakorolta és ez bár a katolikus egyházon belülinek számított, mégis attól függetlennek, amit a Pápa is elismert, tehát az alárendeltség nem állt fenn.
Ezért is kapta megkeresztelésekor az Istenfia nevet és lett a magyarok királya, főpapja egy személyben. Ezt jelképezi a kettős kereszt is amellett, hogy a rovás eGY hangjele, melynek jelentése: Egy (egg) az Isten (Ister).

Idekívánkozik még valami lényeges! Istvánt nevének megfelelően Jézus Krisztus születése napján (kinevezett ideje: december 25) koronázták meg, ami talán nem véletlenül van nagyon közel az ősi tényleges újév kezdetét, a fény újjászületését jelentő téli napfordulóhoz (december 21), az igazi magyar karácsony (kurucsun, karacsun, kerecsen) napjához, mikor a hagyományhoz híven fenyőfát díszitettek kint a szabadban és sólyomröptetést rendeztek. Ezek az ünnepek akkor bizonyosan egybeestek, de aztán idővel szétválasztódtak.

Az aláírás még érdekesebb, ha a képi megjelenítését is figyelembe vesszük, amely így már az üzenetben említett földrajzi helyre illesztve térképnek is beillik.

A szöveges megfejtésből kiolvasható az üzenet, a földrajzi meghatározásból pedig a rávonatkozó helyszín is, így már csak egyvalami hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen a végeredmény. A dátum. Ennek kinyeréséhez az ősi magyar írásmódra van szükség.
A rovásszámok világában az ezer jele a következő, amely szintén egyértelműen fellelhető az aláírásban:

Összességében tehát a teljes  megfejtéshez a következő, eddig feltárt új tudnivalók vezetnek el:
egy – Isten – Duna – Esztergom – teremtés – hit -születés – halál – megváltás – feltámadás – Isten fia – ezer év

Mindezek ismeretében az alábbi üzenetet hagyta hátra nekünk  államalapító István királyunk:

Ezer évenként az Isten folyójánál feltámad a hit Isten fia által.”

Írta:
Varga János Veniam

A teljes fejezet a MAGUNK NYOMÁBAN című könyvben olvasható: