Menü Bezárás

Magyarok és Magarok

Bevezető:

Sokféle rokoni kapcsolat létezik a világban.
Van közeli s távoli, vérszerinti, névszerinti, genetikai, nyelvi, kulturális és még tovább sorolhatnám a szempontokat. A népcsoportok tekintetében talán a legnehezebb eldönteni, hogy valódi rokonságról, vagy csak hasonlóságról van szó. Talán az a jó megoldás erre, ha ezt mindenki maga dönti el, jelen esetben a következő néppel kapcsolatban is.

Magyarok és Magarok

magyarokesmagarokkep1

Nepálban, a Himalája hegyei közt él egy kétmilliós nép a magarok.
Aki most először szerez tudomást róluk, az valószínűleg ugyanúgy meglepődik, mint ahogy én korábban, hiszen ez a szembetűnő névbeli hasonlóság velünk magyarokkal kapcsolatban inkább gyanút keltő hazugságnak, vagy puszta véletlennek tűnik a mai világban, mintsem igaz névrokonságnak. De ez a kételkedés viszont jó alap és kezdet ahhoz, hogy az ember az igazságvágytól vezérelve maga járjon utána a dolognak. Hát fogtam magam és összeszedtem, amit szerintem érdemes tudni róluk, és hogy mik a hasonlóságok közöttünk, melyek talán még a valódi rokonságunkra is rávilágítanak. Mindaz, amit kinyomoztam a saját észrevételeimmel kiegészítve foglalom most össze.

Az a legjobb, ha egy kis történelemmel kezdjük. Ígérem, hogy ez is nagyon érdekes lesz! Már Kr. e. 1. évezredben létrejöttek kis királyságok a mai Nepál területén, melyek szövetségben álltak egymással. Ebből az időszakból számunkra és talán az egész világ számára a legjelentősebb és legérdekesebb első esemény az volt, amikor megszületett Siddharta Gautama herceg (Kr. e. 563-483), aki lemondott a királyságról, aszkétikus életet élt, és akit ma Buddha néven ismerünk. A hasonlóságok már itt kezdetüket veszik, ugyanis nem valószínű, hogy véletlen választás volt ez a név, melynek helyes kiejtése Buda. Erre számtalan közvetett bizonyíték áll rendelkezésre. A magyar Buda név és a nepáli Buddha jellemnév, mely megvilágosodott embert jelent, egy és ugyan azon tőről, közös őstől fakadhatnak meglátásom szerint. Egyszerűen csak utána kell nézni, mikor és hol bukkan fel legelőször a Buda név és hogy utána milyen utat járt be a világban, majd nyilvánvalóvá válik, hogy már azt megelőzően a közös Sumér időktől, Nimród korából és vérvonalából ered és a közel keletről jutott el Ázsiába a Buda nemzettség név. Igazából ekkor kezdődik el ez a történet, mely időben és térben is több, más számunkra fontos ténnyel, történéssel is megegyezik, mint például Hunor és Magor keletre való elvándorlása, mely a csodaszarvas legendája, ami népünk eredetregéje, és hogy akkoriban vált szét az ősmagyar az akkori nyelvektől a tudomány álláspontja szerint. Mindezek az események vezettethettek a közös ideiglenes himalájai haza, a magar – magyar múlt létrejöttéhez, minek egyenes következménye lett a Buddhizmus megszületése. Ez a vallás meghatározóvá vált  az ottmaradó törzseknél, és azóta is nagyon közel áll a továbbvándorolt népek ma élő sarjainak szívéhez. Erre a korszakra akár tekinthetnénk úgy is, mint a mai Nepál ébredésének kezdetére, de akkor még másképp nevezték és írták az ott élő népcsoportok nevét.


                                                               (nagyobb méret a képre kattintva érhető el)

magyarokesmagarokkep2

Na igen, s ha már az írásnál tartunk, fontos
tényező volt ez is, amit most is nagyon figyelembe kell vennünk, ugyanis akkoriban rovásjelekkel írtak és a mai GY hangot, ami ma nálunk két betűből tevődik össze, a maga korában csak egy jellel rótták az Y (ipszilon) nélkül. Ez magarázhatja vagyis magyarázhatja a később kettéváló közös nép nevének későbbi írásbeli eltérését, hiszen a latin betűk használatával a GY hangot és annak rovás jelét átalakították a ma használatosra és így még odakerült a G mellé az Y is. Ezt a hibát nem követték el a Nepáliak, viszont kiejtésben igen. Náluk a Gy hangot G-nek ejtik.
Tehát, ha helyesebben fordították volna nálunk latinra ezt a hangot, akkor ma jól írni a népeink közös nevét úgy kellene, ahogy a Nepálban élő névrokonaink írják, tehát MAGAR, de ejteni pedig úgy kéne, ahogy mi ejtjük ki, hogy MAGYAR.
Az egykori közös és lehetséges írásbeliségre utalnak a Kárpát-medencei székely-magyar rovás és az Indus-völgyi akaika rovás közötti hasonlóságok.

 

magyarokesmagarokkep3Még egy írásbeli érdekesség.
A magyar rovás M betűjele és a nepáli zászló alakja, szinte teljesen megegyezik, mely alapján akár azt is hihetnénk, hogy ez is az ott élő őshonos, nepáli honalapító magar nép nevének kezdőbetűjét jelenti, szimbolizálja, hirdeti. Mintha ez sem csak véletlen lenne.

 

Na, de mindez csupán a kezdet kezdete, most jön csak a java!
Még mindig egy kis történelem, de ez már sokkal ismerősebb lesz.

 

magyarokesmagarokkep4A Kárpát-medencei honfoglalásról azt tanítják, hogy hét vezére volt a magyaroknak, melyek név szerint a következők (ahogy én tanultam): ÁLMOS, ELŐD, OND, KOND, TAS, HUBA, TÖHÖTÖM, amit mi készséggel elhiszünk és tényként kezelünk. Na, mármost a nepáli magaroknak is van egy saját történetük, mely szerint nekik szintén hét honalapító vezérük volt, melyeknek nevei a következők: ALEK, BUDA, GARTI, TAPA, ROKA, RANA, PUND.

 

magyarokesmagarokkep5

Milyen sok véletlen, ugye? Főleg a Buda név.
A magarok mind a mai napig büszkén viselik ezeket a neveket, mint az ősök iránti tisztelet és származás törzsi jelét, életben tartva a szellemiséget, hagyományt és a legendáikat.

 

Na, ennyit a névbeli, írásbeli és történelemi kapcsolatról, hasonlóságról, esetleg rokonságról! Bárcsak a beszédnyelvi egyezésekről is beszámolhatnék, de sajnos az mára már teljesen eltávolodott egymástól az évezredek során, vagyis inkább azt kell mondjam, hogy az övék a miénktől, mert mi jobban megőriztük azt! Na, de sebaj! Van még bőven más elég közös pont!

Életmód, szokások és hagyomány:

 

magyarokesmagarokkep6

 

 

 

A vidéki magarok akaratlanul, úgymond kényszerből is megőrizték az ősi életmódot, amit elődeik alakítottak ki évezredekkel ezelőtt. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak a nehéz természeti adottságok és körülmények között a Himalája 2000-4000 méter magas elszigetelt részein. Gabonát termesztenek, még faekével szántanak és a haszonállataik is olyanok, mint nekünk itt a Kárpát-medencében.

 

 

 

 

 

 

magyarokesmagarokkep7

Szinte mindent maguk készítenek, ideértve a használati-, dísztárgyakat és munkaeszközöket.

Pénzt alig, vagy nem is használnak. Egymás között cserekereskedelemmel bonyolítják le az eladást és beszerzést. Híresen jó méhészek. A rendszeres tisztálkodást és mosást még a közeli tavakban, vagy patakokban végzik el. 

 magyarokesmagarokkep8A környező más népekkel ellentétben a földbe
temetkeznek és olyan jelképgazdag kopjafákat faragnak az elhunytnak, amit kis túlzással még a magyar-székelyek is megirigyelhetnének!

 

magyarokesmagarokkep9

A vályogból épült bambuszfedeles házaik látványra pont olyanok, mintha mondjuk a korábbi Mohácsot látnánk. Belsejük, elrendezésük szerint pedig a jurtáéhoz hasonlóak, többnyire egyterűek, középen az otthon melegét adó tűzrakóhellyel!

 

magyarokesmagarok10

Na, de ha már Mohácsot említettem, a maszkokról is érdemes szót ejteni, melyeket a téli ünnep alkalmára készítenek és nem túlzás azt mondani, hogy megegyeznek a magyar busójáráskor használatosokkal. A férfiak ezeket az álarcokat viselve, beöltözve, hangoskodva, zajongva járják a környéket. Ugye milyen ismerős?

Szokásaik és viseletük még ennél is több ponton egyezést mutat a mieinkkel.

magyarokesmagarokkep11

 

Színvilágukban meghatározó a piros, fehér, zöld és kék.

 

 

 


magyarokesmagarokkep12

Ünnepekkor az ősi táncokat is eljárják és még vannak sámánjaik, kiknek törzsi rangja és szerepköre megegyezik a magyar táltosokéval.
Nemzeti italuk a TANG, melyet úgy kell helyesen ejteni, hogy Csáng. Ez a szó is ismerős lehet. Csáng-Ó-föld!

 

magyarokesmagarokkep13

 

 

A magarok is állítanak szalagokkal díszített fákat csakúgy, mint mi magyarok az úgynevezett májusfákat.

 

 

Végezetül, ha már történelemmel kezdtük, akkor talán az a legjobb, ha azzal is fejezzük be.
Nepál ismert történelmét is gyakorlatilag a magarok alakították és mindent nekik lehet(ne) köszönni, ugyanis ők egyesítették és igazgatták jól az országot, amely virágzó királyság volt, de manapság a kapitalizmus pénzvilágában már más a helyzetük. Befolyásukat igyekeznek elnyomni a más nemzetbe és valláshoz tartozók, a saját érdekeik miatt, ezért a legalacsonyabb hindu kaszt tagjaivá tették őket.
A magarok jelenleg Nepál lakosságának 7%-át teszik ki és bár ez kevésnek tűnik, még mindig a 3. legnagyobb népcsoport. A magaroknak igen jó hírük van és szeretik őket, mert megbízhatóak, kitartóak, szívósak, jóindulatúak és barátságosak. Előszeretettel bíznak rájuk fontos vezető szerepköröket, különféle területeken.

 

További érdekességek:

 

magyarokesmagarokkep14

Tízezer évnél régebbi kővésetek és írások találhatóak náluk, melyek érintetlenek és mind a mai napig megfejtésre várnak, mert már a sámánok sem tudják elolvasni őket.

 

magyarokesmagarokkep15

A Himalájai hegységben több érdekes forma és alakzat található, melyek olyan régiek, hogy senki sem tudja biztosan, vajon a természet alkotásai vagy talán az Ősi magarok kezeinek nyomai lehetnek, amely feltevés cseppet sem lehetetlen. Most pedig, kedves olvasó mindezek ismeretében tegye fel magának a nagy kérdést!
A magyarok és a magarok rokonságban állnak-e egymással?

 

Befejezésül:

Kőrösi-Csoma Sándor 200 éve azért indult útnak a Kárpát-medencéből, hogy megtalálja a magyar Őshazát és rokonainkat. Hogy bebizonyítsa az igaz(i) múltunkat, melyről Ő tudhatott, és ezáltal visszaadhassa az elhazudott nemzeti öntudatot!
Sajnos nem járt sikerrel.
Ha ma élne, biztosan örülne annak, hogy mára már kezd egyre ismertebbé és elfogadottabbá válni mindaz, amit szeretett volna bebizonyítani, hogy nemcsak azok magyarok (vagy magyar származásúak), akik ma valamelyik nyugati országban élnek, akiknek ősei nyugatra vándoroltak.

Én hiszem, hogy a “magyar” szó egy emberi minőségjelző, melynek alapja nem csupán az állampolgárság, az anyanyelv és beleszületés.
Mindezek nagy előnyök, de nem feltételek.Magyarrá bárki válhat lélekben, szívben, szóban és tettben. Mindehhez leginkább az alábbiakra van szükség:
Hagyományok és szokások megőrzése, ami megtanít az alapértékekre.
Hit gyakorlása, ami nem igényel semmilyen egyházi tagságot, vagy épületet, és lelki békét ad.
Szeretet, szóban és tettben megnyilvánulva. A mag, minden emberben ott van! Mi Magyarok előnyökkel rendelkezünk, születünk! A csodálatos magyar nyelv és írás (az ősi rovás is mert az egy a történelemmel) segít mindet jobban megérteni. Küldetésünk, feladatunk mindezt tudatni egymással és a világgal, hogy a bennük szunnyadó mag, kihajthasson és egy boldog életfává nőhessen, lombjai és gyökerei összeérhessenek a többiekével és ezáltal elérjen mindenhova, múltba, jelenbe, jövőbe egyaránt, időn és téren át. Akkor mindent meg fogunk tudni, amit addig csak hittünk-éreztünk, mert kiérdemeljük a természettől-teremtőtől!

Köszönöm a szíves figyelmet.

Varga János Veniam

 

Kattintson egyet, hogy mennyire tetszett:

Kattintson a csillagokra!

Arány: 5 / 5. Értékelték: 3

Még nem szavazott senki 🙁 Legyen Ön az első 🙂

A szerzõ köszöni, hogy olvasta szerzeményét! Ha tetszett, ossza meg másokkal és hívja meg ismerõseit, hogy legyenek õk is az oldal kedvelõi.
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Figyelmébe ajánljuk: