Őseim szólnak

Kategória: 
Őseim szólnak
Ősköltészet
A magyar nyelv kialakulását (az ősmagyar kor kezdete) az i. e. 2. évezred végére teszik, amikor – a ma elfogadott tudományos elmélet szerint – nyelvünk különvált legközelebbi rokonaitól, az ugor nyelvektől. Az ómagyar nyelv kora a honfoglalással kezdődött. A 11. század előttről nincsenek fennmaradt írott emlékeink. Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján azonban feltételezhető, hogy már a honfoglalás korában, sőt előtte is volt a magyarságnak írásbelisége, így talán irodalma is. Az ősmagyar és ómagyar kor költészetének kedvelt műfajait és költői eszközeit a magyar népköltészet fejlesztette tovább.”
Forrás: Wikipédia: Magyar irodalomtörténet (https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_irodalomt%C3%B6rt%C3%A9net)
Érdekes nem? Ha már tudományosan elfogadott, hogy Kr.e. 2. évezredben különvált önálló ősi nyelv volt a Magyar, akkor hogy tartozhat a későbbi finnugor nyelvcsaládba és, miért csak a Honfoglalástól tanítják a történelmünket? Elgondolkodtató nem? A saját megállapított tényeinket nem veszik figyelembe!
Ha egy népnek önálló beszéd és írásnyelve, kultúrája, hitvilága, irodalma, szokásai vannak, akkor már TÖRTÉNELME is van!
Sőt, azóta bizonyítottan még korábbról!
Remélem ezt is és minden más, eddig kihagyott bizonyítékot is figyelembe fognak venni hamarosan, melynek következménye a teljes és rendes történelemoktatás bevezetése lesz!

 

Őseim szólnak a múltból,
Betűik visszavezetnek
Arra az útra, hol újból
Szavaim életre kelnek.

Érzem a vérem, hogy pezsdül,
Tábortűz melege lobban,
Távoli dob dala perdül,
Szemeim lecsukja lassan.

Látom a régiek arcát,
Bámulnak reám meredten,
Kezüket vállamra rakják,
Köszöntenek bűvkörükben.

Mágikus éneket hallok,
Alakok hozzá kísérnek,
Ismerős ütem és hangok,
Szellemet bennem idéznek.

Lelkem egy szunnyadó vulkán,
Kitörni kész az egekbe,
Szárnyalok paripám hátán,
Hazám a Föld édenkertje.

Eleim nyomában járok,
Szívemben ezer év dobban,
Végtelen szabaddá válok
Emberi jó mivoltomban.

Bölcsőm a szép anyanyelvem,
Benne az egész világ van,
Mindenre megtanít engem
Önmaga ős igazában.

Kárpátok védgyűrűjébe
Terelte Isten a népem,
Melynek a szent küldetése,
Maradjon tiszta hitében.

Halkul a delejes dallam,
Múlik a bölcsek éneke,
Szemfedőm kinyitom lassan,
Visszatérek a jelenbe.

Magyarok szóltak a múltból,
Betűik belém költöztek,
Nem csak egy álom volt újból,
Nyakamba talizmánt fűztek.

 

2019.03.14.

 

Értékelje a verset, hogy mennyire tetszett: 
Átlag: 5 (1 szavazat)