Ha lenne könyvem, erről szólna

Ha lenne könyvem, erről szólna
A csábító szöveg ez volt:
"A Sztorimondó könyvkiadási program elsőkönyveseknek szól, továbbá olyan köteteknek ad lehetőséget, amelyek kritikai – irodalmi, szakmai – sikerre számíthatnak. A könyvkiadók gyakran nem foglalkoznak az ilyen jelentkezésekkel, mert az eladások várható nem tartják el a kötetet. A kiadói csoport missziójának tekinti, hogy kiadáshoz segítse az elsőkönyveseket és a rétegkönyvek szerzőit, mert a kiadói világ hagyományosan nem foglalkozik velük.”
Teszek egy próbát, gondoltam és bár sejtettem, hogy mindhiába fáradozok majd, azért kivételesen mégis jelentkeztem ennél a könyvkiadónál azzal a szándékkal, hogy a közreműködésükkel esetleg tényleg megjelenhetne, egy valódi Veniam verseskötet a könyvesboltok polcain az olvasók örömére és reális áron!
Elolvastam hát a tájékoztatót melyben ez is benne volt:
" Alap terjesztés esetén, amely valódi szépirodalom, visszaemlékezés és szakirodalom esetén a realisztikus vállalás, a hozzájárulás 40.000 forint havonta egy éven át (vagy kétszeri 200.000 Ft a szerződés aláírása és a könyv kiadása után). Ha alapterjesztésben jelentősebb példány elfogyott, a kiadó a saját költségén vállalja a nagy bolthálózatokban a terjesztést".
Ezek láttán már éreztem is, ahogy nagyot csökkent az esélye(m), mivel egyetlen buznyákom sincs, na de sebaj, játsszuk végig a dolgot ennek igaz szellemében, hátha mégis lehetséges a lehetetlen!
Kitöltöttem hát az ajánlatkérő internetes felületet a kiadó honlapján, a megjegyzés rovatba viszont beírtam az igazat, miszerint, nincs más önerőm a verseken kívül, amivel hozzájárulhatnék a megjelenéshez, tehát nem rendelkezem szerzői önerővel, viszont teljesen lemondok a tájékoztatóban feltüntetett 20%-os szerzői jutalékról, ami engem illetne minden eladott darab után, csakhogy megjelenhessen a verseskötet!
Muszáj volt ezt írnom, amit cseppet sem bánok, sem pedig szégyellek, s mivel nem az anyagi haszonszerzés vezérel, ezért a részesedésről való lemondás sem jelent számomra áldozatot!
A "Miről szól a könyve?" elnevezésű rovatba válaszként az alábbi versikét írtam be, melyet akkor költöttem hirtelenjében.

 

Örömről, bánatról,
Életről, halálról,
Testről és lélekről,
A nagy szerelemről.

Országról, világról,
Hitről és hazáról,
Emberről, Istenről,
A szép természetről.

Anyáról, apáról,
Gyermekről, barátról,
Múltról és jelenről,
A fontos jövőről.

Az útról és sorsról,
A jóról és rosszról,
Az észről és szívről,
Talán már mindenről.

 

Másnap ez a válasz érkezett:
„Kedves Varga Úr!
Köszönöm a jelentkezését. Sajnos a verseskötetek piaci forgalma olyan kicsi, hogy nincs semmilyen remény a támogatás nélküli kiadásra. Mindenesetre sok örömet kívánok az íráshoz!”
Remélem most már, ezek után megért majd minden szíves és lelkes, jó szándékú Veniam versolvasó, hogy miért nem próbálkozom többet ilyesmivel!
Inkább rábízom a jövőre ezt a dolgot, ha ugyan eljön valamikor is majd az ideje. Nem szabad, nem lehet a dolgok elejébe menni! Köszönöm a figyelmet!

 

2019.02.10.

Ui.:

2019.04.03.
Üdvözletem!

Azért írok ön(ök)nek, mert felmerült a lehetősége, az esetleges önrész anyagi-pénzbeli meglétére, ami a verseskötet megjelenését illeti!
Azután érdeklődöm, hogy van e még valami más akadálya ezen kívül és melyek a további lépések annak érdekében, hogy valóban megjelenhessen!
Köszönettel: János

2019.04.06.
Kedves János!

Mellékelem a kérdőívet, amelynek kitöltése szükséges a továbblépéshez. Sajnos a verseskötetekre a kereslet valóban kicsi, ezért csak alkalmanként adunk ki, és csak alapterjesztésben (fizikailag nem jelenik meg a könyvesboltokban könyv formájában). Szeretném elkérni a kéziratot is, de legalább néhány jellemző verset.

2019.04.07.
Üdvözletem!

Íme a válaszom: (ezt a bejegyzést küldtem el neki(k) )

 

Értékelje a verset, hogy mennyire tetszett: 
Még nincs értékelve