Már ennyien látogattak meg minket:

Szavazás

Hogyan értesültél erről az oldalról?

Kedvelőink

Banneradatok

Különvélemény

Kategória: 
Különvélemény
2015 tavasza: Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról, azért, hogy legyen mire hivatkozni a későbbi szomorú események bekövetkezésekor!

 

Kérem szépen tisztelettel, engedjék meg nekem,
Szelíd szóval elmondhassam szerény véleményem.
Lehet, hogy e rímes sorok végzik a szemétben,
Páran talán majd megértik, mégis azt remélem!

Fondorlatos kérdésekre válaszokat adnak,
Miként legyen gondolata egy, a sok magyarnak.
Csak azért, hogy azt hihessék urai a sorsnak,
Félelmükben úgy érezzék, jobb, ha bezárkóznak.

Piszkos munkára kérik fel az egyszerű népet,
Rá akarják hárítani a felelősséget.
Sorok között megbújik a kegyetlen ítélet,
Fájdalommal tölti el az együttérző szívet.

Vág a bilincs, vár a tábor, olyan, mint egy láger,
Odakerül mind, az aki a határon átkel
Azelőtt, hogy kifizetné új élete árát,
Bűnös, aki megkóstolja az „urak” tortáját!

Rásütik a rossz bélyeget: Terrorista! Veszély!
Közben pedig azt sem tudja hová került szegény.
Mert a legtöbb menekülő szerencsétlen személy,
Olyan, akit ide csal a megindító remény.

A kezemhez nem tapadhat senkinek a vére,
Azt akarom, legyen végre igazi a béke.
Ezért nézek könnyes szemmel fel a magas égre,
Mikor lesz már szenvedésnek mindörökre vége!

 

2015.05.07.

 

Értékelje a verset, hogy mennyire tetszett: 
Átlag: 5 (5 szavazat)

Bejelentkezés