Kétely

Elbizonytalanító álnok fény,
Gyötrő, és kínzó, felemésztő tény.
Mindent elronthatsz, mikor felébredsz,
Olykor meg tisztán látni, segítesz.

Aggodalomban eszed az eszem,
Bőszíted-csitítod a küzdelmem.
Mit, ha nyerek, nem más a jutalom,
Mint maga a megváltó nyugalom.

Alig múlik vicsorgó veszélyed,
Szerény apróság szüli új esélyed.
Támadásra készen várt a gyanúd,
Tekinteted az egyetlen tanúd.

Bármi is az ára megfizetem,
Puszta kézzel töröm össze szívem!
De mily felemelő érzés lenne,
Ha egyszer értem valaki tenne!