Teremtés

A hit világában a szeptember utolsó és október első vasárnapja közötti időszakot tartják a teremtés valódi időszakának.
„Mert az Ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ kezdetétől fogva,
mivel az adott dolgokból érzékelhetők” Róma 1,20

Halott az űr,
gyilkos a csend.
Végtelenül
teljes a rend.

Reszket a mély,
zendül a zaj,
feszül a tér,
élni akar!

Itt az idő!
Robban az éj!
Zúg a jövő,
árad a fény.

Pörög a kő,
erőre kap,
bolygókat sző,
s csillagokat.

Az egyik Nap
közelében,
csoda készül
meseszépen.

Halkul a tűz,
ragyog az ég,
kékjébe fűz
felhőt a szél.

Susog a lomb,
zöldell a völgy,
szirmokat bont,
éled a Föld!

Hemzseg a víz,
szalad a vad,
szárnyal a szív,
minden szabad!

Harsog a hegy,
nevet a rét,
örvend a menny,
boldog a lét!

Érik az Úr
édenkertje,
ébred az új
világ benne.

Alakot ölt
lehelete,
árad az Ő
szeretete.

Porból lettünk,
azzá leszünk,
csak a szépre
emlékezzünk!

2014.11.11.