Már ennyien látogattak meg minket:

Szavazás

Hogyan értesültél erről az oldalról?

Kedvelőink

Banneradatok

Egy bohóc halála

Egy Bohóc halála
Gyermekkorom óta, mély sajnálatot érzek, mikor egy bohócot látok szerepelni!
Később, felnőttként megértettem miért!
Őszintén játszik, és szívből bukik el!
Tarts vele utolsó fellépésén!

 

Egyszer még utoljára,
Felölti a maskarát,
Lóg rajta hacukája,
Festék fedi bánatát.

Tapsvihar zúg odakinn,
Vidámságra éhes nép,
Kívül mosoly, belül kín,
Túl nem éli semmiképp.

Csetlik, botlik, bukdácsol,
Kíméletlen magához,
Bajból derűt kovácsol,
Önérzetet feláldoz.

Elviseli balsorsát,
Bántást, csapást, szenvedést,
Leplezi a fájdalmát,
Küzdelembe feledés.

A legszomorúbb látvány,
Egy szerencsétlen bohóc,
S cseppnyi jelzés arcán,
Mi tragédiát hordoz.

Kacagnak az emberek,
Kin sírniuk kéne!
Szívéhez kap, megremeg,
S megkönnyebbül végre.

 

2013.02.08.

 

 

Értékelje a verset, hogy mennyire tetszett: 
Átlag: 5 (4 szavazat)

Bejelentkezés